Gondolatok a demokratikus szocializmusról

Terrorizmus és forradalmiság

2015. november 04. 01:29 - aLEx

 

A munkásmozgalom történetében nagy érvágás volt 9/11. Innentől kezdve ugyanis bármire a világon rá lehet erőszakolni a terrorizmus vádját és annak alapján föl lehet lépni ellene - akár államilag alkalmazott terrorista módszerekkel is. Ezért fontos komolyan venni azt az állításomat, hogy bármilyen forradalmi terror akkor tekinthető jogosnak, ha annak iránya egybeesik a népszuverenitás akaratával.

 

Népszuverenitás és az ellenállás joga

Az emberi és polgári jogok nyilatkozata a szuverén nép jogának tekinti az elnyomással szemben való ellenállást. Erre azért fontos hivatkozni, mert a polgári demokrácia a hatalom forrásaként a népszuverenitást jelöli meg, önmagát tehát nem cáfolhatja meg, mert azzal a saját legitimitását vonná kétségbe. Ebből adódik a következtetés, hogy a népszuverenitás helyreállítására irányuló forradalmat nem lehet terrorizmusnak nevezni. Más oldalról viszont azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a forradalmi terror csak akkor tekinthető jogosnak, ha mögötte a népszuverenitás felhatalmazása áll. Ellenkező esetben csak annyi történik, hogy az egyik zsarnokságot felváltja a másik.

Az élcsapat azért nem tévesztendő össze a népszuverenitással, mert mint minden pártot, a munkásosztály élcsapatát is az öncélú hatalomgyakorlás szándéka vezérli, és a saját érdekeit összetévesztheti az általa képviselni kívánt nép érdekeivel. Ezt az egyet módunkban állt tökéletesen megérteni az elmúlt 25 év során. Ebből a szempontból nem különb egy kommunista párt sem a szocialistáknál, vagy bármilyen más polgári pártnál. Erre példa a sztálinizmus is.

Az ellenállás joga ugyanis nem az élcsapatot illeti meg, hanem a szuverén népet. Vagyis azt kell vizsgálni, hogy az élcsapat kapott-e felhatalmazást a szuverén néptől a forradalmi terror alkalmazására! S ha a forradalmi káoszban nem volt népszavazás erről (lévén a forradalom sokszor spontán módon tör ki), utólag igazolható-e, hogy a népszuverenitás akarata állt a forradalom mögött?

Egyáltalán mekkora társadalmi többség áll a forradalmárok oldalán? A kérdés minden esetben ez, és az alkotmányjogász az, aki erre válaszolni tud. Például a Fidesz 2/3-os többsége, amely a választópolgároknak mindössze alig 26%-át jelenti, nem adott felhatalmazást semmiféle "fülkeforradalomra", és nem jogosította föl a Fidesz-KDNP kormánykoalíciót sem a köztársaság megpuccsolására, sem az alkotmány átírására.

De ennek alapján az 1917-es oroszországi forradalom megítélése is megváltozik. Bár maga a forradalom szükségszerűnek volt tekinthető, hiszen a cári Oroszország megreformálására más lehetőség egyáltalán nem kínálkozott, de ebből még nem következik  a vörösterror jogszerűsége. A vörösterror mögött ugyanis nem állt a népszuverenitás fölhatalmazása. Ennek nyilvánvaló bizonyítéka a négy éves polgárháború. De részleteiben is bizonyítható ez a történelmi tényeken keresztül - azt vizsgálva, hogyan ragadta magához a teljhatalmat a bolsevik párt.

 

Közjó, közérdek és népakarat

Mielőtt valaki azzal vádolna meg, hogy liberális elveket vallok és a népszuverenitás gondolata csupán liberális porhintés, ezt rögtön cáfolom is. Az emberi és polgári jogok nyilatkozatában nem a népszuverenitás gondolata a liberális porhintés, hanem valami más. A nyilatkozat szerint ugyanis minden polgár természetes és elévülhetetlen joga a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szemben való ellenállás. De vajon milyen tulajdonról van szó ebben a megfogalmazásban? A porhintés pedig az, hogy a liberális felfogás a magántulajdon szentségét magyarázza bele ebbe a fogalomba. Hogyan fér bele az esélyegyenlőség gondolatába a magántulajdon szentsége?

"Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg..."

Hogyan egyeztethető a magántulajdon szentsége a közösség szempontjából való hasznosság fogalmával? Nos ez a liberális porhintés, amikor a népnek be akarják szuggerálni, hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen. És hogy a profitelv a közösség érdekeivel esik egybe. Magyarra lefordítva: a kizsákmányoltak önnön érdeke a kizsákmányolás. Nonszensz!

Induljunk ki abból a tényből, hogy az ősközösségi társadalomban az egyes embert megillető természetjog nyilvánvalóan nem ismerhetett el magántulajdont, lévén olyasmi nem is létezett! A magántulajdon az ember fejlődéstörténete során csak jóval később alakult ki valamikor az ókor során. A magántulajdon szentsége maga is emberi találmány, amely a mózesi Tízparancsolatban fogalmazódott meg. A magántulajdon szentsége tehát joggal képezi vita tárgyát a népszuverenitás számára.

És figyelem! Minden ellenkező híreszteléssel szemben az emberi és polgári jogok nyilatkozatában éppen az van leírva, hogy a szuverén nép ebben a kérdésben jogosult meghatározni, hogy mi a közjó, hogy mi a közérdek, és a termelőeszközök magántulajdona megfelel-e a népakaratnak! És ha nem, akkor az ellenállás jogával élve helyreállíthatja a népszuverenitást, és megvalósíthatja a népakaratot - ha a polgári demokrácia erre zsarnoki módon önmagától nem hajlandó. Ehhez csak törvényes formába öntve meg kell fogalmazni a népakaratot!

Mindez tehát le van írva a liberális demokrácia legfontosabbnak tekintett és mai napig hatályos alapdokumentumában. Itt van a forradalomhoz való jog megfogalmazva, amelyet a polgári demokrácia logikájával megcáfolni nem lehet! A hibát a múltban éppen azzal követtük el, hogy a népszuverenitás mellőzésével próbáltuk a szocialista forradalmat megvalósítani. A széles néptömegeket nem meggyőzni akartuk, hanem a proletárdiktatúra eszközével élve próbáltuk belátásra bírni. Ezzel valójában önmagunkat tettük ki a diktatórikus hatalomgyakorlás vádjának, és ez az, amiről a jövőben le kell mondanunk. De ez nem jelent lemondást magáról a forradalomról, csupán annak belátását jelenti, hogy egy relatív kisebbség nem kényszerítheti rá zsarnok módjára az akaratát az egész társadalomra, mert ez terrorizmus.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://demokratikus-szocializmus.blog.hu/api/trackback/id/tr758049000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása