Szia Kokó! Örülök, hogy megtaláltad a (sok közül az egyik) blogomat. Tudod, nekem tematikus blogjaim vannak, nem szeretem egyetlen blogban összekeverni a dolgokat, de ez azzal jár, hogy nem könnyű megtalálni engem. De mindegy, végül is megtaláltad ezt a blogomat, ez a lényeg!
"Amit Sándor el szeretne érni, az a "kapitalista szocializmus" gyakorlata, ám ez egy paradox megközelítés, egyik kizárja a másikat..."
Hát ez az, amit meg kellene vitatni. Nálunk ugyanis nem volt szocializmus, mert annyira elfuseráltuk. A mi öregeink kommunizmust álltak neki építeni, nem szocializmust. Aztán ami sikeredett belőle - a nagy felemás semmire - arra rámondták, hogy na jó, ez nem kommunizmus, hanem csak az átmenet. És azt elnevezték szocializmusnak. De annyira felemás volt - egyesek állammonopol kapitalizmus is nevezik, pl. TGM - hogy csak nagy jóindulattal lehetett szocializmusnak nevezni.
Az összes, amit állíthatunk róla, hogy olyan rendszer volt, amelyben az egyetlen állampárt volt hatalmon. Hogy azt éppen kommunista pártnak hívták? Hát igen, mint ma Kínában... Ott is kommunista párt van hatalmon...
"Mindenképpen kompromisszum igénye van az ilyen "demokratikus szocializmusnak" mivel ha demokratikusan üzemeltetnénk, akkor a gazdaság sem lehetne független, tehát a hatékonysága sérülne..."
De hisz a polgári demokráciában a kapitalizmusnak is jogállami viszonyok között kellene működnie, hogy ne legyen már olyan hatékony a "profittermelés", meg a munkanélküli tömegek megkreálása. Ebben én nem látok problémát.
"Az államszocializmus abban különbözik a kapitalizmustól, hogy a profitot a szocialista elvek alapján visszaosztják az állam polgárainak ..."
Úgy hittük, hogy ebben különbözik. Csak a végén már nem volt mit "visszaosztani"... Az elvekről meg jobb, ha nem beszélünk, mert azok az elvek végülis megbuktak, vagy nem? A nomenklatúrának ott is maga felé hajlott a keze. Én úgy gondolom, hogy az államszocializmusban a deklarált "elvek" nem valósultak meg, csak lózungok szintjén. Nem sikerült a dolgozó ember bérmunkás viszonyulását megszüntetni sem a munkához, sem az állami tulajdonhoz való viszonyában, és nem sikerült az emberi tudást sem felszabadítanunk. Végülis ezért bukott meg az államszocializmus.
Ha egyszer újra szocializmust szeretnénk építeni, azt mindenképpen másképp kellene csinálni, hogy ne jussunk újra ebek harmincadjára!
"A profitorientált gazdaság viszont a magántulajdon "szentségére" épül, itt viszont a "profit" a megteremtése pillanatában magántulajdonként szerepel, és a megtermelőjétől elidegenedik...
A jogszabályi környezetét ehhez alakították ki..."
A hangsúly az utolsó mondaton van. A demokratikus szocializmusban azt a bizonyos jogszabályi környezetet a demokratikus szocializmus igényei szerint kell kialakítanunk! És nem úgy kell átvennünk Washington DC-ből (meg az IMF-től).
A magántulajdon szentségével önmagában semmi baj nem volna, ha az dolgozói résztulajdont, vagy szövetkezeti tulajdont jelent. Mert bizony az átkosban az állami tulajdon NEM társadalmi tulajdonként funkcionált. S amit a profitból "visszaosztottak", az is csak amolyan "szocialista látszat-visszaosztás" volt. Ez volt a nagy baj!
"A demokrácia szintén a magántulajdonon alapul, tehát nem egyeztethető össze a szocialista elosztással..."
Ha a polgári demokráciára gondolsz, akkor igazad van. De én abból indulok ki, hogy a demokráciának van ennél egy fejlettebb fokozata is, a SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA. Ami viszont a történelmileg a XX. században megvalósult szocializmusban nem létezett. Így nagy hiba volna azt a névleges (fiktív) demokráciát a jövő szocializmusára alkalmazni!
Nem téveszt meg senkit a látszólagos nyugati jólét, mert az már szinte sehol sincs. Csak volt hajdanán, de a Credit Crunch azt is fölélte már. Általános a hanyatlás a fejlett nyugati (jóléti) társadalmakban is.
Az államszocializmus egy bukott rendszer, egy lejárt lemez. Én nem elégszem meg azzal, hogy azt visszasírjuk. De nem is jutsz vele semmire, mert annyi ellenzője van, hogy nem tudsz meggyőzni annak restaurálásáról senkit. Új érveket kell felhozni egy új, és jobb rendszerről! Ezt a kérdést nem tudod megkerülni...
Örülök, hogy meglátogattál! Gyere máskor is! Vagy akár folytassuk ezt a beszélgetést is, ha van hozzá kedved!
Érdeklődéssel olvastam, a (vitátokat(?) inkább beszélgetéseteket...
Nagyon sok dologgal egyetértek, ami itt "elhangzott" mindkét részről...
A "reformkommunizmus" ütötte meg a fülemet, mert legfeljebb csak "reformszocializmusról" beszélhetünk, sajnos...
A kommunizmust én egy abszolút "értéknek" gondolom, és a legtöbb amit célul lehetne kitűzni, az a lehető legjobb megközelítése a gyakorlatban...
Amit Sándor el szeretne érni, az a "kapitalista szocializmus" gyakorlata, ám ez egy paradox megközelítés, egyik kizárja a másikat...
Mindenképpen kompromisszum igénye van az ilyen "demokratikus szocializmusnak" mivel ha demokratikusan üzemeltetnénk, akkor a gazdaság sem lehetne független, tehát a hatékonysága sérülne...
Az államszocializmus abban különbözik a kapitalizmustól, hogy a profitot a szocialista elvek alapján visszaosztják az állam polgárainak ....
A profitorientált gazdaság viszont a magántulajdon "szentségére" épül, itt viszont a "profit" a megteremtése pillanatában magántulajdonként szerepel, és a megtermelőjétől elidegenedik...
A jogszabályi környezetét ehhez alakították ki...
A demokrácia szintén a magántulajdonon alapul, tehát nem egyeztethető össze a szocialista elosztással...
Ne tévesszen meg senkit a látszólagos nyugati jólét mert az a kihelyezett gyarmati, vagy kvázi gyarmati profitból származik, amely a"közösségi jogkörnyezettel" nem összeegyeztethető...
Tehát a hatékonyság látszólagos és a "szocialista demokrácia" akkor lenne versenyképes, ha gyarmattartóvá süllyedne, ám ekkor viszont nem lenne különbség...
Szalai mindenképpen azok közé tartozik, aki határozottan antiliberális, azaz nem TGM-típusú ember.
Szóval rá nem igaz az, ami igaz sok másra ebből a bandából.
A Kettős Mérce alaphangja nem baloldali, hanem magyarellenes jobboldali: azaz a magyar tőke rossz, mert kizsákmányol és csúnya orbánista, a nyugati tőke viszont jó, mert növeli az életszínvonalat és behozza a homokos-pedofil értékrendet, megneveli a bunkó magyart.
Semmi gond, ezzel a kommenttel nem tértél el az írásom tartalmától, mert egy kérdést kellett megvilágítanod. Így már értem a "kompenzáció" fogalmát is. Igazad van, a munkanélküli segély nem pozitív diszkrimináció, mert nem az esélyegyenlőséget javítja, hanem csak a munkanélküliségből származó hátrányt próbálja kompenzálni. És nyilván a munkanélküli ember gyerekének csökken az esélye például a továbbtanulásra, azaz nő az esélye, hogy belőle is munkanélküli lesz, azaz a munkanélküliség újratermelődik.
Érdekes megvilágítás, hogy az Európai Uniós támogatások is csak ilyen segélyt jelentenek, mert nem javítják a régió esélyeit a versenyben. Eddig ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztam behatóbban. Pontos statisztikai adatokat kellene ismernek ahhoz, hogy ebben a kérdésben világosan lássak. Ebben a kérdésben nem vagyok felkészülve.
De ha úgy van, ahogy mondod, abból egy nagyon érdekes következtetés adódik. Ha az uniós támogatás csak "segély", akkor semmi meglepő nincs abban, hogy a hatalom a saját segélyezésére használja azokat.
Köszönm a hozzászólásaidat! Számítok rád a jövőben is.
@aLEx: Alex, én a kompenzációt nem pozitív diszkriminációra értettem, az egy külön dolog.
A kompenzációt arra értettem, hogy bizonyos versenyhelyzetekben eleve csak vesztesnek várható befutót mint kompenzációt segély illeti meg. (Lásd a mai világban a munkanélküli segély, vagy az unión belüli pályázható pénzek - ez utóbbiak szerintem nem támogatások, hanem segélyek, amik ugyanoda áramlanak vissza, ahonnan adták őket, a gazdagabb centrumországokba, így aztán máris kiderül, hogy a támogatás kvázi még csak segélynek sem mondható - vagy a családi pótlék, stb. )
Igazából itt nekem a versennyel van a bajom. Mert automatikusan nyertesre és vesztesre oszt és szalámiz. Átalakítja a mentalitást, önzővé, kifosztóvá teszi az embert. Közösségellenessé, szembeállíthatóvá, leigázhatóvá....
Na, jól eltértem az írásod tartalmától.
Szia! Örülök, hogy megtaláltad a blogomat, és jó olvasni a véleményedet!
Igazad van, a baloldaliságnak nagyon sok összetevője lehet, és esetenként ezek ütközhetnek is egymással. Én magam is ismerek kommunistákat, akik ad abszurdum antiszemiták, vagy rasszisták. Ha az ilyen embernek az egyik vonását nézem, baloldali, ha a másikat, jobboldali. Esetenként nehéz ezeknek az eredőjét megtalálni.
Abban is igazat adok neked, hogy a Kádár-korszak iránti nosztalgia származhat egyszerű konzervativizmusból. Sőt, azt mondom, a marxista dogmatizmus oka is nagyon sok esetben a konzervativizmus. Ennek alapján én elkülönítem az ortodox dogmatikus kommunisták rétegét a kommunistákon belül. Bizony, a kommunisták világnézete is lehet konzervatív. Nem is tekintem őket se progresszívnak, se igazán baloldalinak. Ide sorolom például a sztálinistákat is. Igazi maradi, fafejű társaság, aki nem képes a történelmi múlt hibáiból a tanulságot levonni. Elképesztőnek tartom, hogy nem értik, nem előre viszik a fejlődést, hanem hátrafelé. Amikor pedig a progresszív gondolat támogatottságára gondolunk, akkor ők taszító hatást fejtenek ki.
Amikor azt megfogalmaztam, hogy progressziót tekintem baloldalnak, akkor ezzel éppen az volt a szándékom, hogy új gondolatot mondjak, amit szerintem te meg fogsz érteni. Én nem feltétlenül azt tekintem baloldalinak, aki fafejű bolsevik módjára neki akar menni a Téli Palotának. Hanem például azt, aki képes felismerni a progressziót a különböző világnézetek között a kompromisszum és a konszenzus keresésében. És a progresszió minden korban más lehet. Ezt nem lehet úgy leírni, hogy a marxista minden körülmények között a progresszív, bár általában az. Mert ha egy bukott forradalmat erőltet, akkor nem lehet progresszív.
"Én azt tekintem baloldalinak, aki érdekellentét esetén a gyengébb érdekérvényesítő lehetőséggel, képességgel és hajlandósággal rendelkezőt emeli prioritással ki, a jobboldali pedig az, aki elfogadja, hogy a pénz, a tőke, az anyagi lehetőségek versenyének győztese eleve prioritáshoz juthat."
Ezt egyértelműen elfogadom. A baloldaliság általános meghatározásának ezt lehet tekinteni.
Csak ezzel a mondattal van gondom: "De, vagy tehát, nem tekintem baloldalinak azt, aki elfogadja, hogy lehet verseny nem egyelő versenyfeltételekkel úgy, hogy a vesztest ( a nyertes csoport által meghatározott) kompenzáció illeti."
A pozitív diszkrimináció bizonyos körülmények között javíthatja az esélyegyenlőséget. De lehet álszent és képmutató is.
Úgy gondolom, az előítéletesség egyáltalán nem zárhatja ki azt, ki jobb vagy baloldali, vagy hezitáló - kérdéskörönként átigazoló - mert hiszen miért ne lehetne baloldali egy - mondjuk cigányokkal, négerekkel, buzikkal - bizonyos csoporttal ellenérzést megfogalmazó ember? Miért ne lehetne jobboldali egy filoszemita nézeteket hangoztató ember?
De veled sem értek maradéktalanul egyet, amikor azt mondod, hogy a konzervatívat tekinted jobboldalinak, a progresszivet balnak. Akkor azok, akik vissza szeretnék hozni a már megélt szocializmust (inkább mondanám kádárizmusnak) egytől egyig jobboldaliak? Hiszen konzervatívok. Azok, akik a Horthy korszak áldásának tekintik, hogy a legszegényebb gyerek is támogatással tudott egyetemet végezni baloldaliak? Hiszen egy progresszió, amit követendőnek lát.
Én azt tekintem baloldalinak, aki érdekellentét esetén a gyengébb érdekérvényesítő lehetőséggel, képességgel és hajlandósággal rendelkezőt emeli prioritással ki, a jobboldali pedig az, aki elfogadja, hogy a pénz, a tőke, az anyagi lehetőségek versenyének győztese eleve prioritáshoz juthat. De, vagy tehát, nem tekintem baloldalinak azt, aki elfogadja, hogy lehet verseny nem egyelő versenyfeltételekkel úgy, hogy a vesztest ( a nyertes csoport által meghatározott) kompenzáció illeti.
Na, ezt egy kicsit ki kéne dolgozzam, hogy egyértelműbb legyen. De remélem te érted.
Igen, ezt a véleményedet ismerem, nagyjából igaz is, meg nem is. A tőke és a munka viszonyát lehet szemlélni, de az érdekes nem a tőke és a munka, hanem ezzel összefüggésben a tőkés és a munkás viszonya a jövedelem elosztásában és a jogokban való részesedésük. Ez utóbbi alatt értsd például a döntésben való részvétel jogát.
"Újra kell kezdenünk, de kikkel? Látod az érdeklődés, szinte zéró, vagy nem szólnak meg, vagy egyszerűen nem is olvasnak."
Azokkal, akikkel lehet. Minél több szimpatizánst meg kell győznünk! Nem szabad feladni!
A legszörnyűbbet még nem mondtam. Végigjártam szinte az összes radikális baloldali portált és mindenütt ugyanazt látom. A demagóg dogmatikusok és sztálinisták uralnak minden internetes fórumot. És mivel a sztálinisták a legagresszívebbek, elnyomnak mindenki mást. Szabályszerűen terrorizálják és félelemben tartják a másként gondolkodó kommunista szimpatizánsokat. Egy pillanat alatt megkapod a minősítést, hogy fasiszta/náci vagy. A legenyhébb minősítés a burzsujlakáj kollaboráns. A radikális baloldalnak is megvannak a trolljai, mégpedig a dogmatikusok és a sztálinisták azok.
Megítélésem szerint talán a Népi Front tűnik a leginkább haladó kommunista pártnak, a portálja a frontoldal.hu/ - ezt ajánlom figyelmedbe. Különös tekintettel a 21. századi szocializmus címet viselő programjára, amelynek rövidített változata a portálon is olvasható. Ennek a programnak a teljes változatával is rendelkezem. Érdemes elolvasni.
Én azt látom, hogy a trollok szabályosan elüldözik az érdeklődőket ezekről a portálokról. De érdemben fellépni csak akkor tudunk ellenük, ha többen összefogunk ellenük, ha a normális hang kerül túlsúlyba az agresszívekkel szemben. Ugyanaz a küldetéstudatos 3-4 ember terrorizálja az összes kommunista portált. Egyszerűen nem szabad ennek a pár embernek az agresszióját eltűrni!
Változna a kép, ha erre a pár emberre a normális párbeszédet rá lehetne kényszeríteni. Utána bátrabban szólalnának meg a szimpatizánsok is.
Sajnos itt kell kezdenünk a nullánál. Érdeklődő volna, mert egyre többen látják, hogy nincs más kiút.
Igen, sajnos minden úgy van ahogyan írod. Újra kell kezdenünk, de kikkel? Látod az érdeklődés, szinte zéró, vagy nem szólnak meg, vagy egyszerűen nem is olvasnak. Ez miatt írok egyre kevesebbet én is....
Sajnos én azt látom, hogy a kommunista mozgalmat tönkreteszi a demokratikus centralizmus elve, ami alapján gyarló és nagyon pitiáner emberi érdekek nyomják rá az bélyegüket a lassacskán marginalizálódó kommunista pártok működésére. Egy csomó írásommal körbejártam szinte az összes radikális baloldali portált. Hát mit mondjak? Sehol sem fogadták az írásaimat osztatlan örömmel. A sztálinisták nekem estek és ízekre szedtek. Nem nyugodtak addig, amíg el nem üldöztek, mert felkavartam a posvány megszokott nyugalmát. Ez van, ezek a jelenlegi tények.
A dolog nemhogy döcögősen megy, hanem sehogy nem megy. Túl szépen fogalmaztál. Arra kezdek rájönni, hogy az emberi gyarlóságok miatt a radikális baloldal sem különb, mint az álságos polgári baloldal és benne a liberálisok.
Ha azt szeretnénk, hogy legyen újra valódi baloldal, akkor újra kell kezdenünk a radikális baloldal, a kommunista munkásmozgalom szervezését is - a nulláról. Ez a konklúzió. Nagy munka vár reánk!
Nem olyan egyszerű dolog ez. A radikális baloldalnak (a kommunistáknak) is megvan a saját szemétdombja, ahol ugyanúgy folyik a rivalizálás a kakasok között. Tekintélyféltés, hatalomféltés jellemzi ezt a szemétdombot is. Nagyon komoly kérdés, hogy a kommunistáknak is megvan a saját konzervativizmusuk. Ez nem más, mint a dogmatikus marxizmus-leninizmus. Próbálj csak megszólalni, azonnal rád sütik az ellenforradalmár, a fasiszta, vagy a náci stigmát.
A radikális baloldali blogteret jelenleg uralják a dogmatikus marxisták, élükön az ilyen-olyan marxista tanszékek semmire sem képes professzorai + az olyasféle emberek, akiket a sztálinista személyiségvonások jellemzik. Megvan bennük az agresszivitás ahhoz, hogy megakadályozzanak bármiféle változást. Ők nem hajlandók azzal megbékélni, hogy a kommunista mozgalom hibáival és bűneivel szembenézzünk.
Ezzel a jelenséggel vagy képesek vagyunk fölvenni a harcot, vagy kénytelenek vagyunk megvárni, amíg egyszerűen kihalnak ezek az emberek. Őszintén fogalmazok. Ezzel a ténnyel nekünk szembe kell nézni! Az elmúlt negyed századra ezek az emberek alapvetően ráerőltették a saját felfogásukat. Alapvetően ez az oka annak, hogy a marxizmus nem volt képes megújulni. Ezért tart a radikális baloldal ott, ahol tart: sehol.
Mi pedig lassacskán fel kell tegyük magunknak a kérdést, hogy tűrjük ezt? Mert a radikális baloldalt, a munkásmozgalmat a kihalás fenyegeti, ha nem ébredünk sürgősen! Már ezzel a veszéllyel kell szembenéznünk! Hiába volt elődeink minden küzdelme, a pusztulás fenyeget bennünket!
Van ám erről is blogom, de nem mentettem át a NolBlogról semmit: radikalis-albal.blog.hu/
Van blogom a radikális baloldali trollokkal folytatott vitáimról is: blogvitak.blog.hu/
de nagyon szeretném, ha nem ilyesmivel kellene foglalkozni, hanem foglalkozhatnék a marxizmus elméleti kérdéseivel, amibe sajnos eléggé belefáradtam (van olyan írásom, aminek még a formázását sem fejeztem be). Ez a blogom itt található: another-brick.blog.hu/
@aLEx:
Egyetértek veled. Érdekes, mennyien tudjuk, értjük, hogy mi lenne a teendő, és mégis döcögősen megy a dolog, mert soha nem jön össze a kettő: ha víz van vödör nincs, ha vödör van víz nincs.
( Énalólam is két online ujjág ugrott ki, a Virtus, ahol Fagi néven publikáltam,megszűnt, majd én is írtam egy-két cikket az NolBlogba, aztán elment a kedven tőlük. Érdekes ugye?
Ezen kívül vannak még írásaim, amelyeket még nem tudtam átmenteni a most megszűnő NolBlogról erre a blogfelületre, de fel fogom tenni azokat is, csak időbe telik.
Ezzel a hozzászólásoddal lényegében egyetértek. A geopolitikai viszonyok döntötték el az 1956-os eseményeket és a rendszerváltást egyaránt. De nem tudhatjuk, hogy jobb kimenetele nem lehetett-e a dolgoknak, mert meg sem próbáltuk.
Fontos megállapításnak tartom, hogy nekünk elsősorban a jövőre nézve kell a következtetéseket levonnunk! A kérdés az, hogy mit kellene tennünk! A legelső, hogy neki kell állni a történelmi múltat, az egész XX. századot, és legfőképpen a felszabadulás utáni időszakot újraelemezni, beleértve `56 és `89 tanulságait is. Nekem meggyőződésem, hogy ennek az elemzésnek az eredménye közvetlenül meg fogja mutatni, hogy mit kell tennünk.
Meggyőződésem, hogy a szocialista/kommunista eszme nem bukott meg, csak átmenetileg szenvedett vereséget. És nézetem szerint van esély visszahozni azt, ami látszólag elveszett, csak jobban kell csinálni. Hogy hogyan? Erről szól az egész blogom. Akkor van esélyünk jobban csinálni, ha a polgári demokráciát és az államszocializmus rendszerét egyszerre tudjuk meghaladni úgy, hogy amit létrehozunk, az mind a két rendszernél különb, azaz magasabb minőségű lesz. Akkor találunk hozzá társadalmi támogatást. Ennek az új rendszernek egyszerre kell tehát demokratikusnak és szocializmusnak lennie. Ezért neveztem el ezt a blogot demokratikus szocializmus blognak. Ebben a blogban minden írásom erről szól.
Nagyon örülök a hozzászólásaidnak, az előzőnek is, meg ennek is. Örömmel látom, hogy téged komolyan foglalkoztat ez a gondolat. Köszönöm a látogatásodat!
És ha érdekel, javasolnám a blogban publikált cikkeimet elolvasásra. Bízom benne, hogy találkozunk még a későbbiekben.
@aLEx:
A közelmúltunk elfogulatlan, tényszerű feltárása fontos lenne, beleértve ebben ötvenhatot, és nyolcvankilencet is. A szennyes elég piszkos, de elkerülhetetlen kezdeni valamit vele, mert itt bűzlik az orrunk alatt. Arról nem is beszélve, hogy a takargatása lehetőséget nyújt ellenségeinknek arra, hogy össze-vissza hazudozzanak róla.
Nehéz pármondatban ezekről a sorsfordulókról írni, de ha összegzést akarok írni, sem 56, sem 89 tőlünk magyaroktól függetlenül dőlt el, nekünk csak statisztaszerep jutott, a nagyhatalmak lezsíroztak mindent előre. Mindjárt hozzátéve, hogy egy szóval sem állítva azt, hogy tőlünk függetlenül történtek a dolgok, amit ellehetett rontani, azt mi mind elrontottuk. Talán Kádár lavírozott a legjobban az államszocializmussá torzult szovjet blokkban, utódai nem tanultak tőle egy fikarcnyi emberséget sem, el kótyavetyélték az ország vagyonát, csak a sajátzsebüket tömték, saját karrierjüket egyengették. (tisztelet a kevés kivételnek)
Ma a valódi kérdés az, hogy mit kellene tennünk? Ezt feszegeti Hegyi Gyula, Te is, és még sokan mások is. Szerintem, a járható út, kettős és párhuzamosan kellene járni. Van egy sürgető azonnali összefogást igénylő feladat: ennek a félfasiszta, vagy tán egész(?) párt és kormány eltakarítása,amely nemzetei összefogást igénylő kemény feladat, és vele párhuzamosan, mellette, egy baloldali egységfront létrehozása, amelyben az MSZP csak egy lehetne, ha egyáltalán részt kívánna venni benne. Nagy kérdés ezzel az is, hogy miért nem tették eddig és miért nem teszik a baloldali mini pártok, vajon miben bíznak, valamilyen csodában? Szóval a labda náluk pattog, nem nálunk, mi legfeljebb csak létre tudnánk hozni az X. mini pártot…
"Ez a magyar baloldal komoly problémája is, mert munkásmozgalom, szociáldemokrácia elképzelhetetlen jól működő szakszervezetek nélkül."
Azon gondolkodom, hogy nekünk minden téren le kell vonni a tanulságokat és következtetéseket. Tulajdonképpen a szociáldemokrácia is megbukott, meg a kommunista mozgalom is. A marxizmus is teljes megújulásra szorul.
A kommunista mozgalom legnagyobb bűne az eszmével való visszaélés, a sztálinizmus. A szociáldemokrácia bűne pedig a kollaboráns (áruló) magatartás. Ez is csak addig működött, amíg létezett egyáltalán szocialista világrend. Abban a pillanatban, hogy összeomlott a szocialista tábor, a szociáldemokráciát is kiseperték a tőkések a hatalomból. Többet nem volt rá szükség. Így vált a globális kapitalizmus általánossá a világon. A liberális (valójában neokonzervatív) nagytőkének már nincs szüksége semmilyen kollaboráns eszmei irányzatra.
Ebből kiindulva határozható meg a feladat. A szociáldemokráciának közelítenie kell a kommunistákhoz, a közös gyökerekhez! A kommunistáknak meg a szociáldemokratákhoz kell közelíteniük! Az új-baloldalt a közös gyökereken kell felépíteni, eszmeileg megtisztult alapokon!
A véleményeddel egyetértek, legfőképpen az utolsó bekezdéssel. Nagyon nagy veszteség, hogy nincs szakszervezeti mozgalom. Az átkos szocializmusra vonatkozó elemzésemhez tartozik azonban, hogy én hibának ítélem meg, ahogy a szocializmus a pártirányítás alá bedarálta a szakszervezeteket, ezáltal a szakszervezetek a dolgozók elidegenedésének részévé váltak. Így a felelősségben is osztoznak a párttal a szocializmus bukásáért.
Ha jól belegondolunk, én nem is annyira az önálló szakszervezeti mozgalom hiányát hánytorgatom fel, mint azt, hogy a munkásságnak nem lehetett önálló politikai véleménye. Ez a leginkább az 1956-os eseményeken volt lemérhető, amikor is országos sztrájk volt, de a Kádár-kormány ezt is elnyomta, és a véres megtorlásnak ez is része lett. És miért? Mert a párt a vele szemben való fellépést szocializmus ellenes tevékenységként értékelte. Ez hiba volt. Ekkor veszítette el a szocialista társadalmi rendszer a lehetőségét a megújulásra, hogy emberarcú társadalmat építhessünk.
Ekkor veszítettük el azt a lehetőséget is, hogy felszámoljuk a bérmunkás viszonyulást, és döntő lépést tegyünk az emberi tudás felszabadítása és a társadalmi termelésbe való integrálása terén. Ennek az lett volna a feltétele, hogy a dolgozókat a tulajdonosi jogaiba emeljék. Ez nem történt meg, és ennek az oka a kommunista vezetők pitiánersége és szűklátókörűsége volt. Ebből a szemszögből teljesen másképp néz ki Kádár János szerepe a konszolidációban. A szocializmus itt vesztette el a lehetőséget, hogy eredményesen fölvegye a versenyt a kapitalizmussal. Tulajdonképpen a szocialista társadalmi rend bukása 56-ttal vette kezdetét, 89-ben csak beteljesült.
Ma pedig ott tartunk, ha változást akarunk, akkor az egész munkásmozgalom szervezését kezdhetjük újra, méghozzá a nulláról. A rendszerváltásnak célja volt a munkásmozgalom teljes szétverése, és az tökéletesen meg is valósult.
Gondolatok a demokratikus szocializmusról
Utolsó kommentek:
aLEx 2016.04.16. 20:55:36
Szia Kokó! Örülök, hogy megtaláltad a (sok közül az egyik) blogomat. Tudod, nekem tematikus blogjaim vannak, nem szeretem egyetlen blogban összekeverni a dolgokat, de ez azzal jár, hogy nem könnyű megtalálni engem. De mindegy, végül is megtaláltad ezt a blogomat, ez a lényeg!
"Amit Sándor el szeretne érni, az a "kapitalista szocializmus" gyakorlata, ám ez egy paradox megközelítés, egyik kizárja a másikat..."
Hát ez az, amit meg kellene vitatni. Nálunk ugyanis nem volt szocializmus, mert annyira elfuseráltuk. A mi öregeink kommunizmust álltak neki építeni, nem szocializmust. Aztán ami sikeredett belőle - a nagy felemás semmire - arra rámondták, hogy na jó, ez nem kommunizmus, hanem csak az átmenet. És azt elnevezték szocializmusnak. De annyira felemás volt - egyesek állammonopol kapitalizmus is nevezik, pl. TGM - hogy csak nagy jóindulattal lehetett szocializmusnak nevezni.
Az összes, amit állíthatunk róla, hogy olyan rendszer volt, amelyben az egyetlen állampárt volt hatalmon. Hogy azt éppen kommunista pártnak hívták? Hát igen, mint ma Kínában... Ott is kommunista párt van hatalmon...
"Mindenképpen kompromisszum igénye van az ilyen "demokratikus szocializmusnak" mivel ha demokratikusan üzemeltetnénk, akkor a gazdaság sem lehetne független, tehát a hatékonysága sérülne..."
De hisz a polgári demokráciában a kapitalizmusnak is jogállami viszonyok között kellene működnie, hogy ne legyen már olyan hatékony a "profittermelés", meg a munkanélküli tömegek megkreálása. Ebben én nem látok problémát.
"Az államszocializmus abban különbözik a kapitalizmustól, hogy a profitot a szocialista elvek alapján visszaosztják az állam polgárainak ..."
Úgy hittük, hogy ebben különbözik. Csak a végén már nem volt mit "visszaosztani"... Az elvekről meg jobb, ha nem beszélünk, mert azok az elvek végülis megbuktak, vagy nem? A nomenklatúrának ott is maga felé hajlott a keze. Én úgy gondolom, hogy az államszocializmusban a deklarált "elvek" nem valósultak meg, csak lózungok szintjén. Nem sikerült a dolgozó ember bérmunkás viszonyulását megszüntetni sem a munkához, sem az állami tulajdonhoz való viszonyában, és nem sikerült az emberi tudást sem felszabadítanunk. Végülis ezért bukott meg az államszocializmus.
Ha egyszer újra szocializmust szeretnénk építeni, azt mindenképpen másképp kellene csinálni, hogy ne jussunk újra ebek harmincadjára!
"A profitorientált gazdaság viszont a magántulajdon "szentségére" épül, itt viszont a "profit" a megteremtése pillanatában magántulajdonként szerepel, és a megtermelőjétől elidegenedik...
A jogszabályi környezetét ehhez alakították ki..."
A hangsúly az utolsó mondaton van. A demokratikus szocializmusban azt a bizonyos jogszabályi környezetet a demokratikus szocializmus igényei szerint kell kialakítanunk! És nem úgy kell átvennünk Washington DC-ből (meg az IMF-től).
A magántulajdon szentségével önmagában semmi baj nem volna, ha az dolgozói résztulajdont, vagy szövetkezeti tulajdont jelent. Mert bizony az átkosban az állami tulajdon NEM társadalmi tulajdonként funkcionált. S amit a profitból "visszaosztottak", az is csak amolyan "szocialista látszat-visszaosztás" volt. Ez volt a nagy baj!
"A demokrácia szintén a magántulajdonon alapul, tehát nem egyeztethető össze a szocialista elosztással..."
Ha a polgári demokráciára gondolsz, akkor igazad van. De én abból indulok ki, hogy a demokráciának van ennél egy fejlettebb fokozata is, a SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA. Ami viszont a történelmileg a XX. században megvalósult szocializmusban nem létezett. Így nagy hiba volna azt a névleges (fiktív) demokráciát a jövő szocializmusára alkalmazni!
Nem téveszt meg senkit a látszólagos nyugati jólét, mert az már szinte sehol sincs. Csak volt hajdanán, de a Credit Crunch azt is fölélte már. Általános a hanyatlás a fejlett nyugati (jóléti) társadalmakban is.
Az államszocializmus egy bukott rendszer, egy lejárt lemez. Én nem elégszem meg azzal, hogy azt visszasírjuk. De nem is jutsz vele semmire, mert annyi ellenzője van, hogy nem tudsz meggyőzni annak restaurálásáról senkit. Új érveket kell felhozni egy új, és jobb rendszerről! Ezt a kérdést nem tudod megkerülni...
Örülök, hogy meglátogattál! Gyere máskor is! Vagy akár folytassuk ezt a beszélgetést is, ha van hozzá kedved!
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
Kokó1 2016.04.16. 20:14:57
Nagyon sok dologgal egyetértek, ami itt "elhangzott" mindkét részről...
A "reformkommunizmus" ütötte meg a fülemet, mert legfeljebb csak "reformszocializmusról" beszélhetünk, sajnos...
A kommunizmust én egy abszolút "értéknek" gondolom, és a legtöbb amit célul lehetne kitűzni, az a lehető legjobb megközelítése a gyakorlatban...
Amit Sándor el szeretne érni, az a "kapitalista szocializmus" gyakorlata, ám ez egy paradox megközelítés, egyik kizárja a másikat...
Mindenképpen kompromisszum igénye van az ilyen "demokratikus szocializmusnak" mivel ha demokratikusan üzemeltetnénk, akkor a gazdaság sem lehetne független, tehát a hatékonysága sérülne...
Az államszocializmus abban különbözik a kapitalizmustól, hogy a profitot a szocialista elvek alapján visszaosztják az állam polgárainak ....
A profitorientált gazdaság viszont a magántulajdon "szentségére" épül, itt viszont a "profit" a megteremtése pillanatában magántulajdonként szerepel, és a megtermelőjétől elidegenedik...
A jogszabályi környezetét ehhez alakították ki...
A demokrácia szintén a magántulajdonon alapul, tehát nem egyeztethető össze a szocialista elosztással...
Ne tévesszen meg senkit a látszólagos nyugati jólét mert az a kihelyezett gyarmati, vagy kvázi gyarmati profitból származik, amely a"közösségi jogkörnyezettel" nem összeegyeztethető...
Tehát a hatékonyság látszólagos és a "szocialista demokrácia" akkor lenne versenyképes, ha gyarmattartóvá süllyedne, ám ekkor viszont nem lenne különbség...
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
aLEx 2016.02.13. 10:55:04
Bejegyzés: What The Fuck is „WTF Baloldal”? – II. rész
BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.13. 07:47:26
Szóval rá nem igaz az, ami igaz sok másra ebből a bandából.
A Kettős Mérce alaphangja nem baloldali, hanem magyarellenes jobboldali: azaz a magyar tőke rossz, mert kizsákmányol és csúnya orbánista, a nyugati tőke viszont jó, mert növeli az életszínvonalat és behozza a homokos-pedofil értékrendet, megneveli a bunkó magyart.
Bejegyzés: What The Fuck is „WTF Baloldal”? – II. rész
aLEx 2016.02.12. 15:41:24
Semmi gond, ezzel a kommenttel nem tértél el az írásom tartalmától, mert egy kérdést kellett megvilágítanod. Így már értem a "kompenzáció" fogalmát is. Igazad van, a munkanélküli segély nem pozitív diszkrimináció, mert nem az esélyegyenlőséget javítja, hanem csak a munkanélküliségből származó hátrányt próbálja kompenzálni. És nyilván a munkanélküli ember gyerekének csökken az esélye például a továbbtanulásra, azaz nő az esélye, hogy belőle is munkanélküli lesz, azaz a munkanélküliség újratermelődik.
Érdekes megvilágítás, hogy az Európai Uniós támogatások is csak ilyen segélyt jelentenek, mert nem javítják a régió esélyeit a versenyben. Eddig ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztam behatóbban. Pontos statisztikai adatokat kellene ismernek ahhoz, hogy ebben a kérdésben világosan lássak. Ebben a kérdésben nem vagyok felkészülve.
De ha úgy van, ahogy mondod, abból egy nagyon érdekes következtetés adódik. Ha az uniós támogatás csak "segély", akkor semmi meglepő nincs abban, hogy a hatalom a saját segélyezésére használja azokat.
Köszönm a hozzászólásaidat! Számítok rád a jövőben is.
Bejegyzés: What The Fuck is „WTF Baloldal”?
jus 2016.02.12. 15:29:11
A kompenzációt arra értettem, hogy bizonyos versenyhelyzetekben eleve csak vesztesnek várható befutót mint kompenzációt segély illeti meg. (Lásd a mai világban a munkanélküli segély, vagy az unión belüli pályázható pénzek - ez utóbbiak szerintem nem támogatások, hanem segélyek, amik ugyanoda áramlanak vissza, ahonnan adták őket, a gazdagabb centrumországokba, így aztán máris kiderül, hogy a támogatás kvázi még csak segélynek sem mondható - vagy a családi pótlék, stb. )
Igazából itt nekem a versennyel van a bajom. Mert automatikusan nyertesre és vesztesre oszt és szalámiz. Átalakítja a mentalitást, önzővé, kifosztóvá teszi az embert. Közösségellenessé, szembeállíthatóvá, leigázhatóvá....
Na, jól eltértem az írásod tartalmától.
Bejegyzés: What The Fuck is „WTF Baloldal”?
aLEx 2016.02.12. 12:37:44
Szia! Örülök, hogy megtaláltad a blogomat, és jó olvasni a véleményedet!
Igazad van, a baloldaliságnak nagyon sok összetevője lehet, és esetenként ezek ütközhetnek is egymással. Én magam is ismerek kommunistákat, akik ad abszurdum antiszemiták, vagy rasszisták. Ha az ilyen embernek az egyik vonását nézem, baloldali, ha a másikat, jobboldali. Esetenként nehéz ezeknek az eredőjét megtalálni.
Abban is igazat adok neked, hogy a Kádár-korszak iránti nosztalgia származhat egyszerű konzervativizmusból. Sőt, azt mondom, a marxista dogmatizmus oka is nagyon sok esetben a konzervativizmus. Ennek alapján én elkülönítem az ortodox dogmatikus kommunisták rétegét a kommunistákon belül. Bizony, a kommunisták világnézete is lehet konzervatív. Nem is tekintem őket se progresszívnak, se igazán baloldalinak. Ide sorolom például a sztálinistákat is. Igazi maradi, fafejű társaság, aki nem képes a történelmi múlt hibáiból a tanulságot levonni. Elképesztőnek tartom, hogy nem értik, nem előre viszik a fejlődést, hanem hátrafelé. Amikor pedig a progresszív gondolat támogatottságára gondolunk, akkor ők taszító hatást fejtenek ki.
Amikor azt megfogalmaztam, hogy progressziót tekintem baloldalnak, akkor ezzel éppen az volt a szándékom, hogy új gondolatot mondjak, amit szerintem te meg fogsz érteni. Én nem feltétlenül azt tekintem baloldalinak, aki fafejű bolsevik módjára neki akar menni a Téli Palotának. Hanem például azt, aki képes felismerni a progressziót a különböző világnézetek között a kompromisszum és a konszenzus keresésében. És a progresszió minden korban más lehet. Ezt nem lehet úgy leírni, hogy a marxista minden körülmények között a progresszív, bár általában az. Mert ha egy bukott forradalmat erőltet, akkor nem lehet progresszív.
"Én azt tekintem baloldalinak, aki érdekellentét esetén a gyengébb érdekérvényesítő lehetőséggel, képességgel és hajlandósággal rendelkezőt emeli prioritással ki, a jobboldali pedig az, aki elfogadja, hogy a pénz, a tőke, az anyagi lehetőségek versenyének győztese eleve prioritáshoz juthat."
Ezt egyértelműen elfogadom. A baloldaliság általános meghatározásának ezt lehet tekinteni.
Csak ezzel a mondattal van gondom: "De, vagy tehát, nem tekintem baloldalinak azt, aki elfogadja, hogy lehet verseny nem egyelő versenyfeltételekkel úgy, hogy a vesztest ( a nyertes csoport által meghatározott) kompenzáció illeti."
A pozitív diszkrimináció bizonyos körülmények között javíthatja az esélyegyenlőséget. De lehet álszent és képmutató is.
Hogyne érteném meg a gondolataidat.
Bejegyzés: What The Fuck is „WTF Baloldal”?
jus 2016.02.12. 00:24:57
De veled sem értek maradéktalanul egyet, amikor azt mondod, hogy a konzervatívat tekinted jobboldalinak, a progresszivet balnak. Akkor azok, akik vissza szeretnék hozni a már megélt szocializmust (inkább mondanám kádárizmusnak) egytől egyig jobboldaliak? Hiszen konzervatívok. Azok, akik a Horthy korszak áldásának tekintik, hogy a legszegényebb gyerek is támogatással tudott egyetemet végezni baloldaliak? Hiszen egy progresszió, amit követendőnek lát.
Én azt tekintem baloldalinak, aki érdekellentét esetén a gyengébb érdekérvényesítő lehetőséggel, képességgel és hajlandósággal rendelkezőt emeli prioritással ki, a jobboldali pedig az, aki elfogadja, hogy a pénz, a tőke, az anyagi lehetőségek versenyének győztese eleve prioritáshoz juthat. De, vagy tehát, nem tekintem baloldalinak azt, aki elfogadja, hogy lehet verseny nem egyelő versenyfeltételekkel úgy, hogy a vesztest ( a nyertes csoport által meghatározott) kompenzáció illeti.
Na, ezt egy kicsit ki kéne dolgozzam, hogy egyértelműbb legyen. De remélem te érted.
Bejegyzés: What The Fuck is „WTF Baloldal”?
aLEx 2016.02.11. 08:25:17
Igen, ezt a véleményedet ismerem, nagyjából igaz is, meg nem is. A tőke és a munka viszonyát lehet szemlélni, de az érdekes nem a tőke és a munka, hanem ezzel összefüggésben a tőkés és a munkás viszonya a jövedelem elosztásában és a jogokban való részesedésük. Ez utóbbi alatt értsd például a döntésben való részvétel jogát.
Bejegyzés: What The Fuck is „WTF Baloldal”?
BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.11. 05:39:43
Jobboldal: a tőke oldalán áll. Baloldal: a munka oldalán.
Az, hogy aztán valaki liberális vagy konzervatív, az már egy KÜLÖN kérdés.
Azaz a magyar ballibek liberális jobboldaliak.
Az LMP liberális baloldal.
A Fidesz konzervatív centrista, közelebbre a balhoz.
Bejegyzés: What The Fuck is „WTF Baloldal”?
aLEx 2016.02.01. 08:46:19
"Újra kell kezdenünk, de kikkel? Látod az érdeklődés, szinte zéró, vagy nem szólnak meg, vagy egyszerűen nem is olvasnak."
Azokkal, akikkel lehet. Minél több szimpatizánst meg kell győznünk! Nem szabad feladni!
A legszörnyűbbet még nem mondtam. Végigjártam szinte az összes radikális baloldali portált és mindenütt ugyanazt látom. A demagóg dogmatikusok és sztálinisták uralnak minden internetes fórumot. És mivel a sztálinisták a legagresszívebbek, elnyomnak mindenki mást. Szabályszerűen terrorizálják és félelemben tartják a másként gondolkodó kommunista szimpatizánsokat. Egy pillanat alatt megkapod a minősítést, hogy fasiszta/náci vagy. A legenyhébb minősítés a burzsujlakáj kollaboráns. A radikális baloldalnak is megvannak a trolljai, mégpedig a dogmatikusok és a sztálinisták azok.
Nincs túl nagy jelentősége, csak szemléltetésképpen hívnám fel a figyelmedet egy írásomra a blogvitak.blog.hu/ című blogomban egy írásomra, amelynek címe blogvitak.blog.hu/2015/11/13/egy_kis_troll-statisztika - a legrosszabb fajta agresszív trollt mutatja be.
Megítélésem szerint talán a Népi Front tűnik a leginkább haladó kommunista pártnak, a portálja a frontoldal.hu/ - ezt ajánlom figyelmedbe. Különös tekintettel a 21. századi szocializmus címet viselő programjára, amelynek rövidített változata a portálon is olvasható. Ennek a programnak a teljes változatával is rendelkezem. Érdemes elolvasni.
Én azt látom, hogy a trollok szabályosan elüldözik az érdeklődőket ezekről a portálokról. De érdemben fellépni csak akkor tudunk ellenük, ha többen összefogunk ellenük, ha a normális hang kerül túlsúlyba az agresszívekkel szemben. Ugyanaz a küldetéstudatos 3-4 ember terrorizálja az összes kommunista portált. Egyszerűen nem szabad ennek a pár embernek az agresszióját eltűrni!
Változna a kép, ha erre a pár emberre a normális párbeszédet rá lehetne kényszeríteni. Utána bátrabban szólalnának meg a szimpatizánsok is.
Sajnos itt kell kezdenünk a nullánál. Érdeklődő volna, mert egyre többen látják, hogy nincs más kiút.
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
Szakács Miklós 2016.02.01. 07:01:00
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
aLEx 2016.01.30. 11:59:42
Sajnos én azt látom, hogy a kommunista mozgalmat tönkreteszi a demokratikus centralizmus elve, ami alapján gyarló és nagyon pitiáner emberi érdekek nyomják rá az bélyegüket a lassacskán marginalizálódó kommunista pártok működésére. Egy csomó írásommal körbejártam szinte az összes radikális baloldali portált. Hát mit mondjak? Sehol sem fogadták az írásaimat osztatlan örömmel. A sztálinisták nekem estek és ízekre szedtek. Nem nyugodtak addig, amíg el nem üldöztek, mert felkavartam a posvány megszokott nyugalmát. Ez van, ezek a jelenlegi tények.
A dolog nemhogy döcögősen megy, hanem sehogy nem megy. Túl szépen fogalmaztál. Arra kezdek rájönni, hogy az emberi gyarlóságok miatt a radikális baloldal sem különb, mint az álságos polgári baloldal és benne a liberálisok.
Ha azt szeretnénk, hogy legyen újra valódi baloldal, akkor újra kell kezdenünk a radikális baloldal, a kommunista munkásmozgalom szervezését is - a nulláról. Ez a konklúzió. Nagy munka vár reánk!
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
aLEx 2016.01.30. 11:39:47
Nem olyan egyszerű dolog ez. A radikális baloldalnak (a kommunistáknak) is megvan a saját szemétdombja, ahol ugyanúgy folyik a rivalizálás a kakasok között. Tekintélyféltés, hatalomféltés jellemzi ezt a szemétdombot is. Nagyon komoly kérdés, hogy a kommunistáknak is megvan a saját konzervativizmusuk. Ez nem más, mint a dogmatikus marxizmus-leninizmus. Próbálj csak megszólalni, azonnal rád sütik az ellenforradalmár, a fasiszta, vagy a náci stigmát.
A radikális baloldali blogteret jelenleg uralják a dogmatikus marxisták, élükön az ilyen-olyan marxista tanszékek semmire sem képes professzorai + az olyasféle emberek, akiket a sztálinista személyiségvonások jellemzik. Megvan bennük az agresszivitás ahhoz, hogy megakadályozzanak bármiféle változást. Ők nem hajlandók azzal megbékélni, hogy a kommunista mozgalom hibáival és bűneivel szembenézzünk.
Ezzel a jelenséggel vagy képesek vagyunk fölvenni a harcot, vagy kénytelenek vagyunk megvárni, amíg egyszerűen kihalnak ezek az emberek. Őszintén fogalmazok. Ezzel a ténnyel nekünk szembe kell nézni! Az elmúlt negyed századra ezek az emberek alapvetően ráerőltették a saját felfogásukat. Alapvetően ez az oka annak, hogy a marxizmus nem volt képes megújulni. Ezért tart a radikális baloldal ott, ahol tart: sehol.
Mi pedig lassacskán fel kell tegyük magunknak a kérdést, hogy tűrjük ezt? Mert a radikális baloldalt, a munkásmozgalmat a kihalás fenyegeti, ha nem ébredünk sürgősen! Már ezzel a veszéllyel kell szembenéznünk! Hiába volt elődeink minden küzdelme, a pusztulás fenyeget bennünket!
Van ám erről is blogom, de nem mentettem át a NolBlogról semmit: radikalis-albal.blog.hu/
Van blogom a radikális baloldali trollokkal folytatott vitáimról is: blogvitak.blog.hu/
de nagyon szeretném, ha nem ilyesmivel kellene foglalkozni, hanem foglalkozhatnék a marxizmus elméleti kérdéseivel, amibe sajnos eléggé belefáradtam (van olyan írásom, aminek még a formázását sem fejeztem be). Ez a blogom itt található: another-brick.blog.hu/
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
Szakács Miklós 2016.01.30. 06:35:37
Egyetértek veled. Érdekes, mennyien tudjuk, értjük, hogy mi lenne a teendő, és mégis döcögősen megy a dolog, mert soha nem jön össze a kettő: ha víz van vödör nincs, ha vödör van víz nincs.
( Énalólam is két online ujjág ugrott ki, a Virtus, ahol Fagi néven publikáltam,megszűnt, majd én is írtam egy-két cikket az NolBlogba, aztán elment a kedven tőlük. Érdekes ugye?
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
aLEx 2016.01.29. 21:51:48
Ezen kívül vannak még írásaim, amelyeket még nem tudtam átmenteni a most megszűnő NolBlogról erre a blogfelületre, de fel fogom tenni azokat is, csak időbe telik.
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
aLEx 2016.01.29. 21:46:35
Ezzel a hozzászólásoddal lényegében egyetértek. A geopolitikai viszonyok döntötték el az 1956-os eseményeket és a rendszerváltást egyaránt. De nem tudhatjuk, hogy jobb kimenetele nem lehetett-e a dolgoknak, mert meg sem próbáltuk.
Fontos megállapításnak tartom, hogy nekünk elsősorban a jövőre nézve kell a következtetéseket levonnunk! A kérdés az, hogy mit kellene tennünk! A legelső, hogy neki kell állni a történelmi múltat, az egész XX. századot, és legfőképpen a felszabadulás utáni időszakot újraelemezni, beleértve `56 és `89 tanulságait is. Nekem meggyőződésem, hogy ennek az elemzésnek az eredménye közvetlenül meg fogja mutatni, hogy mit kell tennünk.
Meggyőződésem, hogy a szocialista/kommunista eszme nem bukott meg, csak átmenetileg szenvedett vereséget. És nézetem szerint van esély visszahozni azt, ami látszólag elveszett, csak jobban kell csinálni. Hogy hogyan? Erről szól az egész blogom. Akkor van esélyünk jobban csinálni, ha a polgári demokráciát és az államszocializmus rendszerét egyszerre tudjuk meghaladni úgy, hogy amit létrehozunk, az mind a két rendszernél különb, azaz magasabb minőségű lesz. Akkor találunk hozzá társadalmi támogatást. Ennek az új rendszernek egyszerre kell tehát demokratikusnak és szocializmusnak lennie. Ezért neveztem el ezt a blogot demokratikus szocializmus blognak. Ebben a blogban minden írásom erről szól.
Nagyon örülök a hozzászólásaidnak, az előzőnek is, meg ennek is. Örömmel látom, hogy téged komolyan foglalkoztat ez a gondolat. Köszönöm a látogatásodat!
És ha érdekel, javasolnám a blogban publikált cikkeimet elolvasásra. Bízom benne, hogy találkozunk még a későbbiekben.
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
Szakács Miklós 2016.01.29. 21:11:23
A közelmúltunk elfogulatlan, tényszerű feltárása fontos lenne, beleértve ebben ötvenhatot, és nyolcvankilencet is. A szennyes elég piszkos, de elkerülhetetlen kezdeni valamit vele, mert itt bűzlik az orrunk alatt. Arról nem is beszélve, hogy a takargatása lehetőséget nyújt ellenségeinknek arra, hogy össze-vissza hazudozzanak róla.
Nehéz pármondatban ezekről a sorsfordulókról írni, de ha összegzést akarok írni, sem 56, sem 89 tőlünk magyaroktól függetlenül dőlt el, nekünk csak statisztaszerep jutott, a nagyhatalmak lezsíroztak mindent előre. Mindjárt hozzátéve, hogy egy szóval sem állítva azt, hogy tőlünk függetlenül történtek a dolgok, amit ellehetett rontani, azt mi mind elrontottuk. Talán Kádár lavírozott a legjobban az államszocializmussá torzult szovjet blokkban, utódai nem tanultak tőle egy fikarcnyi emberséget sem, el kótyavetyélték az ország vagyonát, csak a sajátzsebüket tömték, saját karrierjüket egyengették. (tisztelet a kevés kivételnek)
Ma a valódi kérdés az, hogy mit kellene tennünk? Ezt feszegeti Hegyi Gyula, Te is, és még sokan mások is. Szerintem, a járható út, kettős és párhuzamosan kellene járni. Van egy sürgető azonnali összefogást igénylő feladat: ennek a félfasiszta, vagy tán egész(?) párt és kormány eltakarítása,amely nemzetei összefogást igénylő kemény feladat, és vele párhuzamosan, mellette, egy baloldali egységfront létrehozása, amelyben az MSZP csak egy lehetne, ha egyáltalán részt kívánna venni benne. Nagy kérdés ezzel az is, hogy miért nem tették eddig és miért nem teszik a baloldali mini pártok, vajon miben bíznak, valamilyen csodában? Szóval a labda náluk pattog, nem nálunk, mi legfeljebb csak létre tudnánk hozni az X. mini pártot…
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
aLEx 2016.01.29. 09:51:20
"Ez a magyar baloldal komoly problémája is, mert munkásmozgalom, szociáldemokrácia elképzelhetetlen jól működő szakszervezetek nélkül."
Azon gondolkodom, hogy nekünk minden téren le kell vonni a tanulságokat és következtetéseket. Tulajdonképpen a szociáldemokrácia is megbukott, meg a kommunista mozgalom is. A marxizmus is teljes megújulásra szorul.
A kommunista mozgalom legnagyobb bűne az eszmével való visszaélés, a sztálinizmus. A szociáldemokrácia bűne pedig a kollaboráns (áruló) magatartás. Ez is csak addig működött, amíg létezett egyáltalán szocialista világrend. Abban a pillanatban, hogy összeomlott a szocialista tábor, a szociáldemokráciát is kiseperték a tőkések a hatalomból. Többet nem volt rá szükség. Így vált a globális kapitalizmus általánossá a világon. A liberális (valójában neokonzervatív) nagytőkének már nincs szüksége semmilyen kollaboráns eszmei irányzatra.
Ebből kiindulva határozható meg a feladat. A szociáldemokráciának közelítenie kell a kommunistákhoz, a közös gyökerekhez! A kommunistáknak meg a szociáldemokratákhoz kell közelíteniük! Az új-baloldalt a közös gyökereken kell felépíteni, eszmeileg megtisztult alapokon!
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?
aLEx 2016.01.29. 09:37:44
A véleményeddel egyetértek, legfőképpen az utolsó bekezdéssel. Nagyon nagy veszteség, hogy nincs szakszervezeti mozgalom. Az átkos szocializmusra vonatkozó elemzésemhez tartozik azonban, hogy én hibának ítélem meg, ahogy a szocializmus a pártirányítás alá bedarálta a szakszervezeteket, ezáltal a szakszervezetek a dolgozók elidegenedésének részévé váltak. Így a felelősségben is osztoznak a párttal a szocializmus bukásáért.
Ha jól belegondolunk, én nem is annyira az önálló szakszervezeti mozgalom hiányát hánytorgatom fel, mint azt, hogy a munkásságnak nem lehetett önálló politikai véleménye. Ez a leginkább az 1956-os eseményeken volt lemérhető, amikor is országos sztrájk volt, de a Kádár-kormány ezt is elnyomta, és a véres megtorlásnak ez is része lett. És miért? Mert a párt a vele szemben való fellépést szocializmus ellenes tevékenységként értékelte. Ez hiba volt. Ekkor veszítette el a szocialista társadalmi rendszer a lehetőségét a megújulásra, hogy emberarcú társadalmat építhessünk.
Ekkor veszítettük el azt a lehetőséget is, hogy felszámoljuk a bérmunkás viszonyulást, és döntő lépést tegyünk az emberi tudás felszabadítása és a társadalmi termelésbe való integrálása terén. Ennek az lett volna a feltétele, hogy a dolgozókat a tulajdonosi jogaiba emeljék. Ez nem történt meg, és ennek az oka a kommunista vezetők pitiánersége és szűklátókörűsége volt. Ebből a szemszögből teljesen másképp néz ki Kádár János szerepe a konszolidációban. A szocializmus itt vesztette el a lehetőséget, hogy eredményesen fölvegye a versenyt a kapitalizmussal. Tulajdonképpen a szocialista társadalmi rend bukása 56-ttal vette kezdetét, 89-ben csak beteljesült.
Ma pedig ott tartunk, ha változást akarunk, akkor az egész munkásmozgalom szervezését kezdhetjük újra, méghozzá a nulláról. A rendszerváltásnak célja volt a munkásmozgalom teljes szétverése, és az tökéletesen meg is valósult.
Bejegyzés: Felvizezett baloldal?